Kinéztem egyik este az ablakon,

Éreztem, valaki hiányzik nagyon.

Csillagos volt az ég, s gyönyörű az alja,

Szemek csillogását vettem észre rajta.

Gondolkodtam sokat, kié ez a szempár?

Ki lehet e ifjú, kinek szíve rám vár?

Szenvedésem után rájöttem már ki az,

Mert az én szerelmem, ugyanis már TE vagy!

Oly jó lenne veled lenni,

Kezed melegét vállamon érezni.

És szíved dobbanását ha megérezhetném,

A helyemet szívedben magamnak érezném.

Tudom, hogy az évek alatt

Kialakult egy gyenge szál,

S, hogy ne maradjak magam alatt,

Lépj, nehogy egyedül maradjál.

Szeretlek, de olyan nagyon,

Hogy azt elmondani nem tudom.

Szeress, mert én annyira szeretlek

Hogyha nem teszed, akkor sem feledlek.