„A csók nem kevésbé természetellenes, mint az, hogy az emberek  ruhákat aggatnak magukra.”- állítja Vaughn Bryant, a Texas de College Station antropológiaprofesszora. A csók, ahogy azt a következő példa is mutatja, kultúrafüggő. Bár Mangria sziget lakói számára a csókolózás egészen a XVIII. századig, az európai telepesek érkezéséig ismeretlen volt, az ott élőknek mégsem jelentett soha problémát szerelmük, szenvedélyük kimutatása. Manapság is találunk olyan társadalmakat, ahol nem szokás csókolózni. A nyilvános csók Japánban és Kínában tabu. Vaughn Bryant szerint a csók népszerűsége érzéki voltában rejlik. Az ajkak, a száj, testünk egyik legérzékenyebb erogén zónája, telis-tele idegvégződésekkel. A csók érzéki öröm, testi gyönyör. Csókolózás közben endorfinok, örömhormonok árasztják el testünket, amitől akár a hetedik mennyországban is érezhetjük magunkat. Ráadásul a nyál bizonyos összetevői nagy valószínűséggel szintén komoly szerepet játszanak a csábításban. Bryant állítása szerint ez a két nemet összekötő rejtélyes szexuális alkímia vezet el minket a csók eredetéhez. A tudós szerint a csók arra szolgál, hogy a másikról íze alapján információt szerezzünk. Kezdetben feltehetőleg nagyon hasonlított egy inuit népszokáshoz, az „eszkimópuszihoz”, ami abból áll, hogy a másik arcán található izzadságmirigyeket megszagolják. A Csendes-óceáni szigeteken szintén élnek hasonló szokások. Képzeljük csak el az első európai felfedezők meglepetését, látván, hogy a bennszülöttek nem csókkal üdvözlik egymást, hanem orrukat dörgölik egymás arcához…

A fentieknek a következő a magyarázata: illatunk meglepően sok mindent árul el rólunk, elsősorban a másik nem számára. „Illatunk valójában immunrendszerünk testi fenotípusa”- magyarázza Rachel Herz, a New Yorkhoz közeli Brown egyetem pszihológusa. Sőt, szaglásunk lényegi összeköttetésben áll érzelemközpontunkkal. „Biztos vagyok benne, hogy számos nagy találkozás hátterében az illatok állnak” – fűzi hozzá a szakember.

A csók ma már sok mindent jelképezhet. Lehet például a szenvedély csókja, az életé, lehet a halál csókja, de lehet esküvői csók is. Napjainkban már nem jelent életre szóló köteléket, viszont néhány kellemetlen meglepetést tartogathat számunkra: egy felnőtt szájában körülbelül 278 különböző baktériumtörzs tenyészik